Tartalomfelelős: Szűcs-Molnár Diána, PR referenfs
2015. február 24., kedd 10:12
A Balaton limnológiai értelemben egy rendkívül sekély tó: mintegy 600 km2 vízfelülete mellett átlagos vízmélysége mindössze 3,3 m. A tómedence geográfiai helyzete és kitettsége miatt az É-i part tagoltabb, míg a sekélyvízű D-i oldal partvonal tagolatlanabb. Ez alapvetően meghatározta a nádasöv kialakulásának menetét is: az É-i parton alakultak ki már a Balaton keletkezését követő első időszakban a nagy öblözeti nádasok, míg a D-i parton csak a jelentős hidromorfológiai beavatkozások után, a XIX-szd. végétől.
A balatoni nádasok felmérésének és minősítésnek is évszázados múltja van. Az 1980-as évekig a nádasok minősítésében az elsődleges szempont az ipari célra való hasznosíthatóság, azaz a gazdasági érdek volt. Az 1970-es évek közepétől a nádpusztulások miatt a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok kerültek előtérbe.
A legutóbbi, 2010–2011-ben végzett felmérés és minősítés vizsgálta az emberi tevékenység által okozott kártételeket, direkt emberi beavatkozásokat is, melyek hosszú távon negatív befolyással vannak a Balaton természetes vagy természethez közeli parti növényzetére, illetve a Balaton turisztikai vonzerejére.
Az emberi tevékenységek által okozott kártételek, a Balaton parti növényzetére irányuló direkt emberi beavatkozások a legsúlyosabb veszélyeztető tényezők a nádasok és az egyéb természetes és természeteshez közelálló növényzet számára, mert hosszú távú kihatással vannak a növényzetre, melyekre az nem, vagy csak nagyon lassú megújulással képes reagálni. Ennek következtében egész nádasok, nádasrészek pusztulhatnak ki a Balatonból és a parti sávból. Vannak olyan beavatkozások, melyek a teljes növényzetsávra hatnak, a nyílt víztől a partig, vannak olyanok, melyek főleg csak a vízben álló növényzetre, és vannak olyanok is, melyek elsősorban a parti növényzetre irányulnak.
Illegális feltöltések, stégek, nyiladékok és csónakkikötők szabdalják fel a Balaton nádasövét, elősegítve annak pusztulását és idővel teljes megsemmisülését. Ha a parti zóna növényzete súlyosan károsodik vagy megsemmisül, akkor eltűnik az a pufferzóna is, ami a Balaton vizét védi a külső antropogén hatásoktól, így felgyorsul a tó pusztulása is.
Az emberi beavatkozások elsősorban a belterületi szakaszokhoz, üdülőövezeti területekhez köthetők: pontosan azokhoz a területekhez, ahol leginkább szükség lenne egy pufferzónára a parti emberi tevékenység és a nyílt vízfelület között. Tevékenységünkkel tönkretesszük a tónak azt a természetes szépségét, ami miatt a partjára jövünk.
Jelen dolgozat összefoglalja a 2010-2011. évi növényzetfelmérés és -minősítés során tapasztalt és felmért direkt és indirekt antropogén hatásokat, azok mértékét és következményét.
A letöltött anyagok felhasználásához vegye figyelembe a jogi nyilatkozatban foglaltakat, melynek hivatkozását az oldal alján találja meg.
Vitorlás kikötő a nádasban Jégturzás Balatonszéplaknál Különleges élőhely a Szigligeti-öbölben Sziglegeti-öböl a Szépkilátóról Becehegy október vége