Futó projektek

Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása KEHOP-1.3.0-15-2020-00021

2022.05.05. 15:09

A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása, amely a Gerecse hegységben, Héreg település közelében több kisebb forrás összetorkollásából ered. Hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül a Komárom-Esztergom megyei Tarján, valamint a Fejér megyei Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi települések közigazgatási területén. Befogadója Beloiannisz közelében a Váli-víz balpart 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km.

Tovább

Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére (KEHOP-1.3.0-15-2017-000018)

2019.04.01. 15:43

A tó vízszint-szabályozásának érdekében 1863-ban Siófokon épített fazsilip korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében. Nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében jelentős változást okozott azzal, hogy lehetővé tette a Balaton vízszintjének hatékony szabályozását. A zsilip megépítéséig a Balaton vízszintjét a klimatikus viszonyok határozták meg, a vízszint ingadozása akár a 3-5 m-t is elérhette. A vízszint-szabályozó zsilip megépítését követő jelentős vízszint-csökkentés miatt a tó térfogata a felére csökkent, ezáltal a tó körüli mocsarak (a Zala folyó alsó szakaszán is) gyakorlatilag szárazra kerültek, a szabad vízfelületek eltűntek. A tó vízszintjének szabályozásával párhuzamosan pedig megkezdődött a betorkolló vízfolyások rendezése, a Balaton partvonalának kiépítése, a környező területek mezőgazdasági hasznosítása. A környező mocsarak vízminőség védő funkciója tehát éppen akkor szűnt meg, amikor a fejlődő civilizáció – urbanizáció, növekvő idegenforgalom,

Tovább

„Átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon” című projekt KEHOP-1.1.0-15-2017-00012

2018.08.28. 11:37

Az éghajlatváltozás a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi eloszlásában már érezteti nem kívánatos hatásait. E káros hatások mérséklése, azaz a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése, valamint a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségének növelése iránti igény új kihívások elé állította a vízügyi ágazatot. A Balaton rendkívül nagy gazdasági és idegenforgalmi potenciált jelent, amelynek megőrzése kiemelt nemzetgazdasági érdek. A projekt egy átfogó megfigyelő és tájékoztató rendszer kiépítésével járul hozzá a klímaváltozás tóra gyakorolt hatásainak vizsgálatához, a tó mint ökológiai rendszer változásokhoz való alkalmazkodásának megfigyeléséhez, segít válaszokat találni arra, hogy ezek milyen mértékben következnek globális és helyi változásokból.

Tovább

Szekszárd, Lőtéri Vízbázis kármentesítése (KEHOP-3.3.0-15-2016-00003)

2018.09.05. 15:23

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma támogatást nyert a Szekszárd keleti részén kialakult felszín alatti klórozott szénhidrogén szennyezettség felszámolására.

Tovább

Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009

2017.02.07. 13:39

Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009

Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyre többször kell számítani olyan heves, sok esetben lokális csapadéktevékenységre, melyek villám árvizek kialakulását eredményezik a vízfolyásokon. Az elmúlt 10 év alatt három évben (2005., 2010., 2014.) fordult elő olyan heves csapadék tevékenység, amely szükségessé tette helyi vízkárelhárítási készültség elrendelését és védekezési tevékenység végzését a Szent László-patak melletti településeken.

Tovább

A Balaton levezető rendszer korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007)

2016.09.22. 13:17

Az éghajlatváltozás a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi eloszlásában már érezteti nem kívánatos hatásait. E káros hatások mérséklése, azaz a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése, valamint a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségének növelése iránti igény új kihívások elé állította a vízügyi ágazatot. A Balaton rendkívül nagy gazdasági és idegenforgalmi potenciáljának megőrzését a vízgazdálkodás eszközeivel támogatja a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése című projekt.

Tovább

Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja – KEHOP-1.3.0-15-2016-00015

2016.09.15. 15:06

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. A különleges adottságokkal rendelkező, nádasokkal tarkított sekély vízű tó, amely a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásnak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike, nemzetgazdasági, idegenforgalmi jelentőségét csak a Balaton múlja felül. A Velencei-tó fejlesztésére vonatkozóan 2014-ben egységes fejlesztési koncepció készült, amelynek kidolgozása valamennyi érintett település önkormányzata bevonásával történt, megoldást kínálva az összes kezelendő problémára és figyelembe véve az egyedi fejlesztési elképzeléseket. Az egységes fejlesztési koncepció a Velencei-tó és környezete komplex fejlesztési elképzeléseit három műszaki probléma köré csoportosította: belterületi vízrendezés, hordalékfogó tározók, partvédelem. A tanulmánytervekben ismertetett, a Velencei-tav

Tovább