Tartalomfelelős:
2017. február 07., kedd 13:39
Szent László-patak rehabilitációja – KEHOP-1.5.0-15-2016-00009
Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyre többször kell számítani olyan heves, sok esetben lokális csapadéktevékenységre, melyek villám árvizek kialakulását eredményezik a vízfolyásokon. Az elmúlt 10 év alatt három évben (2005., 2010., 2014.) fordult elő olyan heves csapadék tevékenység, amely szükségessé tette helyi vízkárelhárítási készültség elrendelését és védekezési tevékenység végzését a Szent László-patak melletti településeken.
A Szent László-patak Komárom-Esztergom megyében Héreg település közelében ered és a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása. A Gerecse hegységben, ~ 350 mBf-i magasságban több kisebb forrásból eredő vízfolyás összetorkollásától kezdődő, hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül Komárom-Esztergom megye Tarján, valamint Fejér megye Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr, Ercsi települések közigazgatási területén, míg Beloiannisz közelében érkezik befogadójába.
Befogadója a Váli-víz balpart 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km.
Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 325 km2. A terület vízháztartása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, amelyet a halastavak vízvisszatartó hatása némiképp módosít. Az évi árhullámokat a kora tavaszi hóolvadás és a kora nyári esőzések idézik elő. A meder kisesésű, közepesen beágyazódott, gyorsan feliszapolódó tulajdonságú, a felső szakaszon – Csabdi külterületén – ősmeder jellegű. Állandó vízmennyiséget szállító mellékággal nem rendelkezik.
A Szent László-patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. A meder feliszapolódás általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál tapasztalható. A vízfolyás hossza mentén közel 50 db kisműtárgy található melyek funkciója és állapota nem megfelelő, ezért szükséges azok átépítése, rekonstrukciója. A fejlesztés során elsődleges szempont a régi, rossz állapotú duzzasztó műtárgyak felújítása.
A vízfolyás teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor. A Szent László-patak torkolati szakasza része a 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakasznak, ezért a Duna projekt megvalósítása keretében a Szent László-patak 0+000 - 4+735 km szelvények között bal parton a meglévő töltés magassági és keresztmetszeti hiányosságai kerültek megszüntetésre, továbbá aszfalt út létesült a töltéskoronán.
Szent László-patak vízgyűjtő területe
A projekt céljainak meghatározása
A „Szent László-patak rehabilitációja” projekt célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a bel-, és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését. A vízfolyás mederrendezésének hatására a mezőgazdasági területek mellett a belterületek is mentesülnek a dombvidéki területekről levonuló árhullámok káros hatásaitól.
A csabdi záportározó létesítésével az alatta elhelyezkedő területek vízkár veszélyeztetettsége csökken.
A vízfolyás rehabilitációja hozzájárul a vízfolyás természetes jellegének helyreállításához, a védett természeti értékek, élőhelyek, állatfajok védelmére kijelölt területek fennmaradásához, megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul, a kistérség ökoturisztikai vonzereje nő.
A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetését, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követését szolgálja a vízgyűjtő területen a csapadékmérő, vízszint észlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása.
A fenntartó utak és sávok jókarba helyezése után a fenntartási és védekezési feladatok könnyebben elvégezhetőek.
A műszaki beavatkozások hatására csökken a helyi vízkárok valószínűsége és mértéke:
§ A csabdi záportározóba nagycsapadékok idején betározható vízmennyiség 300.000 m3.
§ tározóépítés és meder rehabilitáció hatására a mértékadó vízhozamtól megvédett települések száma: 6.
§ A tározóépítés, átalakítás és meder rehabilitáció hatására a mértékadó vízhozamtól megvédett lakóterületek nagysága 0,55 km2 (55,18 ha).
- A mértékadó vízhozamtól megvédett állandó lakosok száma 1 353 fő.
§ A mértékadó vízhozamtól megvédett főközlekedési utak hossza 1,935 km, közutak hossza 6,912 km.
A projekt tervezett elemei:
Mederrendezés
- 24.018 fm hosszon mederrendezés
Fenntartó utak kialakítása
- 4.700 fm hosszon új, szilárd burkolatú fenntartó út kiépítése, mely egyben alapul szolgál egy jövőben megvalósuló kerékpárút fejlesztési programnak.
- 22.500 fm hosszon meglévő fenntartó utak jókarba helyezése.
Műtárgy rekonstrukció, építés
A fejlesztés során elsődleges szempont a régi, rossz állapotú műtárgyak felújítása. A meglévő műtárgyak rekonstrukciója során szükséges a korszerűsítés mellett az üzemrend felülvizsgálata. A projekt keretein belül megvalósul:
- 4 db duzzasztómű felújítása
- 42 db oldalműtárgy felülvizsgálata, rekonstrukciója
- A hidak védelmére hídalap biztosítások, a hidak környezetében mederburkolatok javítása, kialakítása.
- A Szent László-patak 44+210 km szelvényében a szükséges vízátvezető képesség biztosítása érdekében a Mányi úti híd átépítése.
Tározó építés, halastó műtárgy felújítás
- Csabdi záportározó megépítése
- Bicskei I. számú halastó megkerülő csatorna, árapasztó csatorna és a tiltó felújítása a mányi úttal párhuzamos szakaszon.
- Továbbá szükséges a vízfolyáson üzemelő halastavak műtárgyainak felülvizsgálata, szükség szerinti korszerűsítése.
Bicske belterületének árvízvédelmi fejlesztése
Bicske belterületén árvízvédelmi mű építése a betorkolló árkokon új műtárgyak építésével, illetve a meglévő műtárgyak felújításával a 42+243 – 43+325 km szelvények között, mindkét parton 1.114 fm hosszon.
Növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása
- 10 km hosszon a medret kísérő növényzet telepítése, a parti zonáció helyreállítása.
Monitoring rendszer fejlesztése
- 1 db hidrometeorológiai/csapadékmérő állomás telepítése és távjelzősítése.
Az új állomás összekapcsolása szükséges a „Váli-víz vízrendezési feladatai” című projekt keretében megvalósuló monitoring rendszerrel.
Mederőrtelep rekonstrukciója
Martonvásári mederőrtelep korszerűsítése:
- tetőszerkezet felújítása
- fűtésrendszer korszerűsítése
- hőszigetelés készítése
- teljes közmű felújítása
- nyílászárók cseréje
A projekt kapcsolódása a Víz Keretirányelv célkitűzéseihez
A Víz Keretirányelvnek (VKI) alapcélja, hogy meghatározott keretet adjon a vizek védelmének. A hazai vizek jó állapotának elérésére, illetve megőrzésére vonatkozó intézkedések alapján meghatározható egy olyan távlati stratégiai célrendszer, amely egyrészt egy vízgazdálkodási politika alapját jelentheti, másrészt alárendelve a jó állapotra vonatkozó átfogó célnak jelzi, hogy az intézkedések hatására a vízgazdálkodásban milyen állapotokat akarunk elérni. A távlati stratégiai célokat fogalmazza meg a tervezés második szintjén a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT).
A Terv célul tűzte ki a Szent László-patak teljes hosszára vonatkozóan a jó ökológiai potenciál elérését. A teljesítéshez szükséges jelentős anyagi ráfordítás miatt, a jó potenciál elérése a Terv szerint 2027. év utánra tehető.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott intézkedések szorosan kapcsolódnak a KEHOP-1.5.0 „Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése” című pályázati felhívás célkitűzéseihez. Megvalósulásuk segíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítását, valamint az árvizek kártételei elleni védekezés feltételeinek javítását is.
A Szent László-patak rehabilitációja projekt megvalósításával számos, a VGT-ben előírt intézkedés hajtható végre, melyekkel lehetővé válik a víztest jó potenciáljának elérése a kitűzött céldátumra.
A projektben szintén fontos szerepet kap a fenntartó utak megfelelő nyomvonalon történő kialakítása, ezáltal javulnak a vizek kártételei elleni védelem feltételei, a fenntartási és védekezési feladatok könnyebben elvégezhetőek.
A projekt megvalósulása a környező települések számára tájesztétikai szempontból értékhordozó, segíti az esztétikusabb települési környezet kialakulását, a zöldfelület növekedését, az életminőség javulását, valamint hozzájárulhat a települések oktatási, turisztikai, szabadidős célkitűzéseinek megvalósításához is.
Az árvizek kártételei elleni védekezést szolgálja a csabdi záportározó megépítése.
A projekt és egyben a VGT intézkedések megvalósítása során a Szent László-patak árvizeinek kártételei elleni védelme mellett rendkívül hangsúlyos szerepet kap a vízfolyás ökológiai állapotának javítása. A vízszállító képesség helyreállításán túl fontos szerepet kapnak a vízjárást javító és az ökológiai kisvíz megóvását biztosító intézkedések is.
A projekt keretében a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújításával, a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálatával, megfelelő működtetésével jelentősen csökkenthetők a műtárgyak vízjárásra gyakorolt kedvezőtlen hatásai. Szintén a vízjárást javításához kapcsolódik a vízfolyáson üzemelő halastavak műtárgyainak felülvizsgálata, azok szükség szerinti korszerűsítése. Az intézkedések megvalósításával javul a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. Az intézkedések hozzájárulnak a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és az újonnan jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok pedig a jövőben biztonsággal kielégíthetővé válnak.
A projekt kapcsolódása a Kvassay Jenő Tervhez
A Kvassay Jenő Terv az alábbi jövőképet vázolja fel és tesz javaslatot:
- A vízvisszatartás lehetővé teszi az érkező vizek tározását vízhasznosítási célokra, valamint a károsan nagy vízmennyiség késleltetett, biztonságos levezetését. Ezzel az igények változásához igazodó, rugalmas készletgazdálkodást tesz lehetővé.
- A vízkárelhárítás hangsúlya áthelyeződik a költséges és kiszámíthatatlan veszélykezeléstől, a kiszámítható és tervezhető megelőző intézkedések irányába. Ezzel kockázat megelőző ár- és belvízvédelem alakul ki a mai elsősorban vészhelyzet elhárító tevékenységből.
A Szent László-völgy páratlan természeti adottsága, hogy gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, hasznosításuk azonban elmarad a lehetőségektől. A területen élőket meg kell óvni a vizek kártételeitől és a vizet, mint sokarcú elemet a vízgyűjtőn élők szolgálatába kell állítani. Mivel a Szent László-patak rehabilitációja projekt keretén belül javasolt műszaki beavatkozásokkal nő vízkár biztonság, ezért a fejlesztési elképzelés összhangban van a Nemzeti Vízstratégiával.
A projekt kapcsolódása a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégához
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia átfogó céljai között szerepel az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon, a természeti értékek és kulturális kincsek megőrzése, a lételemeknek tekinthető természeti erőforrások (a termőföld, az ivóvíz, a biológiai sokféleség) és az emberi egészség kiemelt védelme. Fontos a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek alapja az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása és az ehhez elengedhetetlenül fontos életmódváltás, szemléletformálás.
Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése is része a megújuló stratégiának, amelyre alapozva Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia épült a dokumentumba. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés, az egészségügy, az energetika, a turizmus és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét és kockázatait, a lehetséges cselekvési irányokat.
Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára. A kockázat mértéke bizonytalan, függ a bekövetkezés valószínűségétől és súlyosságától. Az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva, igen súlyos következményekkel járó hatásokhoz alkalmazkodni akkor is indokolt lehet, ha a bekövetkezés valószínűsége alacsony. Az alkalmazkodás csökkenti a kockázatot, a sérülékenység kivédhető vagy minimálisra szorítható. A vízgazdálkodás vonatkozásában az alkalmazkodás rövid távú cselekvési irányai között szerepel többek között:
- a Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása a vizeink jó minőségi és mennyiségi állapotba hozatala érdekében,
- a vízelvezető vízrendezési gyakorlat helyett a vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése,
- a hirtelen lezúduló esőzések hatásaiból eredő vízminőségi kockázatok csökkentése,
- indikátor-, és monitoring rendszer kialakítása és fejlesztése, amivel nyomon követhetők az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásai.
A vízfolyás rehabilitációja a dombvidéki vízgazdálkodás feltételeinek javítását tűzi ki célul, tehát összhangban vannak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel.
A projekt kapcsolódása a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz
A 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai közé tartozik az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata. A Szent László-patak rehabilitációjával megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul, a kistérség ökoturisztikai vonzereje nő.
A projekt kapcsolódása a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” (KEHOP-1.5.0-15-2016-00006) projekthez
A „Szent László-patak rehabilitációja” projekt szervesen kapcsolódik az 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített „Váli-völgy vízrendezési feladatai” című kiemelt projekthez (azonosító: KEHOP-1.5.0-15-2016-00006).
A Szent László-patak 325 km2 vízgyűjtő területe része a Váli-víz 657 km2-es vízgyűjtő területének, ezért a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” című projekten belül a Váli-völgy vízrendszer egészére vonatkozó monitoring fejlesztési terv készült. A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetését, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követését szolgálja a teljes vízgyűjtő területen csapadékmérő, vízszint észlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása, és a főműveken vízminőségi monitoring helyek kiépítése. A fejlesztési elképzelés megvalósulása után az önálló monitoring elem egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válik.
A Szent László-patak rehabilitációja projekt a 1717/2016. (XII.5.) Kormányhatározattal módosított Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. sz. mellékletében nevesített kiemelt projekt, 1,5 milliárd forint támogatási kerettel.
Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság
A támogatási kérelem 2016. december 21-én benyújtásra került az Irányító Hatósághoz, KEHOP-1.5.0-15-2016-00009 projekt azonosítóval a kérelem elbírálása folyamatban van.
További információk a projekt honlapján: http://szentlaszlopatak.ovf.hu/