Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja – KEHOP-1.3.0-15-2016-00015

Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése

A Velencei-tótól északra lévő, erózió által veszélyeztetett területről több kisebb vízfolyás szállít vizet. A meredek domboldalak kertművelésbe vont területeiről és a szántóterületekről könnyen lemosódó termőréteg kisebb hányada a lankásabb területrészeken lerakódhat, nagy része azonban a vízfolyásokba mosódik. A szállított hordalék, amely a vízfolyásban nem tud kiülepedni, a Velencei-tóba jutva annak feliszapolódását eredményezi, és ronthatja a vízminőséget. Ráadásul ezeken a területeken nem megoldott a csapadékvíz elvezetése sem.

A projekt keretében megvalósul az A3-árok, a Bella-patak, az A4-árok, a Kelta-árok, a Pákozdi-ér, a Laposkúti árok, és a Sukorói-ér medrének kiszélesítése. A Csontréti-patak torkolati részén kisvizi meder kerül kialakításra. A Csincsa-árok, Csónakházi-árok, Koldus-árok hordalékfogó tározói megtiszítításra kerülnek. A Velencei-tó vízminőségének védelme érdekében egyes vízfolyásokon vízminőségi kárelhárítási helyek kerülnek kialakításra.

Hordalékfogó tározó

(Koldus árok)

Kotrás, zagyelhelyezés

A tavat tápláló Császár-víz, és a leeresztő Dinnyés-Kajtori-csatorna egyaránt a tó nyugati oldalán, egymás alatt található, ezért a keleti medence szikes vize csak korlátozottan tud cserélődni, azaz a terület gyakorlatilag lefolyástalan.

A befolyó vízfolyások öbleiben és a nádasok közötti csatornákban kialakult iszap felhalmozódások jelentős mennyiségű szerves anyagot, ammóniát és foszfort tartalmaznak. A lápos területen a vízvezető csatornák feliszapolódtak (Kúti-árok, Dinnyés-Kajtori csatorna), a depóniák, töltések a víz egyenletes be-és kiáramlását akadályozzák.

A csónakkikötőként használt öblökben akkumulálódott kommunális hulladék (PET palack, üveg, horgony, elsüllyedt úszóeszköz, stb.) és a kialakított beton koncok (autógumi és acélcső betonnal kiöntve) áramlási holtterek kialakulását, illetve ennek következtében a területek feliszapolódását, a vízminőség romlását eredményezte.

A tervezett áramlásjavító- és öbölkotrásokkal a tómederben évtizedek alatt felgyülemlett, tápanyagban dús, nem kívánatos mederanyag eltávolítására kerül sor, amely javítja a vízminőséget. Az öblök kotrása révén megtörténik a kommunális hulladék és egyéb természetidegen anyagok eltávolítása is. A kotrások egy része (Kuti-csapás) bejárási lehetőséget biztosít a kezelő (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) fenntartási tevékenységéhez.

Áramlásjavító kortásra 11 védett természeti területen kerül sor, öbölkotrás 25 partszakaszon valósul meg.

A kotrások során kitermelt lágyiszap a már meglévő Cserepes-szigeti zagytéren, illetve a projekt keretében kialakítandó ideiglenes vagy végleges zagytereken kerül elhelyezésre. A védett természeti területeken végzett kotrásokból származó mederanyagból költőszigetek épülnek.

Ívóhelyek, halbölcsők

A Velencei-tó vonatkozásában az elmúlt évtizedek során a halak ívására alkalmas partszakaszok szinte teljesen megszűntek, így fokozott figyelmet kell fordítani a még ívásra alkalmas partszakaszok megóvására, illetve a halak természetes szaporodásának elősegítése érdekében az egyes területeken kisebb környezeti átalakítás szükséges. Ezt a célt szolgálja a még kiépítetlen partfalú szakaszokon ívóhelyek és halbölcsők kialakítása amely lehetővé teszi az őshonos halállomány természetes szaporodását, ivadéknevelését.

A 2 fenntartható halbölcső és a 6 természetes ívóhely megvalósításával a halak szaporodásukhoz természetközeli élőhelyeket találnak: a sekély víz és vízpart számos élőlénynek nyújt majd táplálkozó- és szaporodó helyet.