Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Központi telefonszám: +36 22 514 000
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem – KEHOP-1.5.0-15-2015-00001

Tartalomfelelős: Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, osztályvezető

2016. szeptember 19., hétfő 14:17

A fejlesztés előzményei

A Séd-Nádor-Gaja a Közép-Dunántúl legjelentősebb egybefüggő vízrendszere. A Dunántúlon már a középkor elején foglalkoztak a vizek hasznosításával, kártételei elleni védekezéssel.
A vízrendszer rendezése a XVIII. században kezdődött lecsapolási munkákkal. A Gaja-patak vízgyűjtőjén Fejér megyében található Fehérvárcsurgói-tározó az 1970-72-es évek között épült meg a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként, a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartására. A tározó hasznosítási célja időközben megváltozott: az árvízcsúcs-csökkentő funkció mellett kialakult a tározó jóléti használata, emellett a Nádor-csatorna vizének mezőgazdasági célú hasznosításához a vízminőség javítása érdekében – ún. higítóvíz biztosításával – a tározóból vízpótlás is történt. A tározó funkciójának és műszaki állapotának felülvizsgálatát alapvetően a megépítés óta eltelt több mint 40 év időszerűvé tette.

sng1

Az európai uniós támogatási rendszerek céljait szem előtt tartva a nagytérség rehabilitációjára 2004-ben előzetes megvalósulási tanulmány készült. A célkitűzés egy komplex területfejlesztési program megvalósítása volt, az alábbi célok teljesülése révén:

a jó vízminőség a mezőgazdasági és természetvédelmi tevékenységhez, a megfelelő vízkormányzással átalakított vízrendszeren, a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeinek javítása.

A megfogalmazott területfejlesztési elképzelésből egy szelet a „Séd-Sárvízi-Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja” tárgyú KDOP-4.1.1/D-09-2009-0001 azonosítószámú regionális fejlesztési program keretében nyert támogatást. A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 2012-ben. A projekt megvalósítás összköltsége: 1.207.403.054 Ft.

A területfejlesztési program következő lépéseként, a vízrendszer további fejlesztése érdekében a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt keretében a Gaja-patakon létesült Fehérvárcsurgó-tározó árvízvédelmi fejlesztésére kerül sor.

A tározó bővítésének szükségességét és időszerűségét indokolja egyrészt a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025", mely szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május-júniusi időszak és a
2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt: a Fehérvárcsurgói-tározóban
2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m3 víz betározására került sor, ekkor a vízeresztés mértéke május–júniusban közel 17 millió m3 volt. Ez a Velencei-tó vízkészletének mintegy 41%-a.

2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m3 vízmennyiséget tartott vissza a tározó.

A jelentős mértékű vízvisszatartások miatt a Gaja-patakon kisebb mértékű árhullámok vonultak le, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát az esetleges elöntésektől.

sng2 sng3

 

Fehérvárcsurgói-tározó

A Fehérvárcsurgói-tározó a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként Fehérvárcsurgó községtől NY-ra, a Gaja-patak un. Vaskapu szurdoka felett kiszélesedő völgyszakaszon az 1970-72 években épült meg. A tározó helyén eredetileg a termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el, valamint három malom is működött a tó vízellátását biztosító Gaja-patakon (ezeket később a tározó létesítése miatt elhagyták, majd lebontották). Az ország egyik legszebb természeti környezetben lévő tározója 1973 óta üzemel. A környékbeli dombokról, hegyekről gyönyörű kilátás nyílik a tározóra. A térség a túrázást kedvelők körében is népszerű úti cél, ugyanis a tározó és a Gaja-völgy az Országos Kéktúra útvonal része.

A tározó mai helyén, a Vaskapu szurdokban történő víz visszatartás, tározás gondolta nem a XX. században született meg, hanem több évszázados múltra tekint vissza. A Kopaszhegy és Vaskapuhegy közötti szűkületben a Római Birodalom uralma alatt 2. században épült meg az első völgyelzárás kb. 4 m széles és 2,5 m magas kőrakatból. A Vaskapu név is feltehetően ehhez a kőgáthoz fűződik, ez azonban csak feltételezés. A felduzzasztott patakot korábban víznyerésre és fürdési célokra használták. A középkorban, a török hódoltság előtti időkben  - Mátyás király uralkodásakor -  a római kori kőgátat is magába foglaló kb. 14 m magas földgát épült. Nem bizonyítható, hogy a török uralom alatt is működött-e a vízelzárás. Egyes vélemények szerint a törökök Székesfehérvár esetleges elárasztására kívánták felhasználni, ami csak szájhagyományban maradt fenn.

A régi gátmaradvány az ilyen jellegű műszaki műemlékek között egyike az elsőknek hazánkban. A völgyzárógát tervezése idején a középkorvégi gát maradványaival kapcsolatban műszaki és műemlékvédelmi kérdéseket is mérlegelt a tervező. A régi földgát maradványait az új völgyzárógát magában foglalja.

A tározó jelenleg 149,00 mBf. üzemvízszinten 140 ha területen helyezkedik el mintegy 5,25 millió m3 vízmennyiég betározásával. Árvízszinten 154 balti magassághoz tartozó vízfelülete 223 ha, térfogata 14,25 millió m3. Átlagos mélysége 6-8 m, legnagyobb vízmélysége pedig 14-15 m.

A Fehérvárcsurgói-tározó az ország egyik legjobb horgászvize, ahol egyedülállóan gazdag a halállomány. Híres horgászhely, a benne élő halak rekordfogásokat ígérnek (harcsa: 218 cm, 77 kg), de minden évben fognak kapitális halakat, főleg harcsát. Halfajok: csuka, ponty, keszeg, balin.

A projekt bemutatása

A Fehérvárcsurgói-tározó amellett, hogy biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, lehetőséget biztosít a többlet vízigények kiszolgálására is. Az utóbbi évek szélsőséges, csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került. A tározó árvízvédelmi fejlesztése révén javíthatók a dombvidéki vízgazdálkodás feltételei és nő a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet mennyisége.

A tározó bővítését követően nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások.

A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetésének, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követése érdekében a tározó vízgyűjtő területén a csapadékmérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása is megtörténik.

A projekt kitűzött célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a karsztvízzel, a bel- és csapadékvízzel mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését.

Ezen célok elérése érdekében az alábbi főbb projektelemek valósulnak meg:

sng4 Völgyzárógát átépítése mentett oldali töltéserősítéssel, szivárgóval és támfallal, rézsűburkolat javítás, építés Kereszttöltés építése Oldaltöltés átépítése Fenékszigetelés bővítése Fenékleürítő műtárgy átépítése         Vízlebocsátó műtárgy átépítése        Vészárapasztó átépítése Tározótér rendezése, vízfolyásrendezés Erdei út megemelése Partvédelem   Vízmérő műtárgy átépítése   Fehérvárcsurgói gátőrház felújítása, átalakítása       Monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése

A fejlesztés szükségessége valós társadalmi/gazdasági igényeken alapul, megvalósulásával javul a térség vízkárvédelme, nő az ár- és belvízvédelmi biztonság, valamint a vízvisszatartás megvalósításával mind mennyiségi, mind minőségi értelemben javul a vízrendszer vízkészlet-gazdálkodása.

A várható eredmények számszerűsíthető mutatói

Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak hosszának változása:

Új töltés építése, keresztgát: 200 m Völgyzárógát megerősítése: 111 m Oldaltöltés megerősítése: 800 m.

A mértékadó vízhozamtól megvédett állandó lakosok száma 25.856 fő

A hasznos tározótérfogat növekedése 6.550.000 m3-re

A bővítést követően rendelkezésre álló vízmennyiség 15 millió m3/év

A várható eredmények nem számszerűsíthető mutatói

A Fehérvárcsurgói-tározó vízhasznosítási célú bővítése hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatornán a vízszolgáltatás biztonságát, az üzemeltetés rugalmasságát, illetve lehetővé teszi újabb vízigények kielégítését, úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. Lehetővé válik a téli-tavaszi – várhatóan megnövekedő – lefolyás átmeneti befogadása, tárolása és az egyre szárazabbá váló nyári időszakokban történő felhasználása.

A tározóban kiépítendő fenékszigetelés jelentős mértékben elősegíti a karsztvizek vízminőségének megóvását.

Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak megvalósulásával, valamint a tározó egyéb elemeinek korszerűsítésével, a létesítmény hosszú távú biztonságos üzemelést, további minimum 50 éves élettartamot garantál.

A maximális üzemi vízszint egész évben tartható, mert a maximális árvízszintig betározható mennyiség elegendő az árhullámok biztonságos transzformálására, az árhullám hosszabb idő alatt, de kisebb csúcsértékű, egyenletesebb vízhozammal történő lebocsájtásával.

A tározó vize kiváló minőségű, ezért hígítóvízként használható fel a térség szennyvizeinek befogadójaként működő Nádor-csatornán esetleg bekövetkező havária esetén.

Vízkészletgazdálkodási szempontból javul a vízrendszer állapota, erősödik a tározó alatti Gaja szakasz és a Nádor-csatorna „zöldfolyosó jellege”, javul a vízhez kötődő szárazföldi élőlények élettere. A helyi növény- és állatvilág gazdagítása mellett kedvezőbb környezetet biztosít a vonuló madarak számára is.

A fejlesztési elképzelés megvalósulása esetén a kialakított önálló monitoringelem egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válik.

A korszerű előrejelző rendszer kiépítése lehetővé teszi az árvizek időszakos visszatartását a tározóban a Gaja-patak és a Nádor –csatorna mentesítése érdekében, így jelentősen javul a vízrendszer árvízvédelmi biztonsága.

A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt, 2.124.383.190 forint támogatási kerettel.

A Kormányhatározat a projekttel szembeni szakmai elvárásként a tározói kapacitásbővítését fogalmazta meg az árvízi biztonság és a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának érdekében.

A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi valósítja meg.

A projekt fizikai befejezésének határideje: 2021. február 28.

További információk a projekt honlapján: sednadorgaja.ovf.hu

Kivitelezés

A Fehérvárcsurgói-tározó bővítésének kivitelezési munkái 2018. szeptember 6-án kezdődtek az előkészítő munkákkal. A 2019. évre ütemezett feladatok teljesítése a tervek szerint haladt, rendkívüli időjárási körülmények nem hátráltatták a kivitelezési munkákat. Befejeződött a völgyzárógát átépítése, a kereszttöltés építéséhez szükséges földmunkavégzés, a szivárgórendszer rekonstrukciója és az oldaltöltés vízoldali burkolatának kialakítása.

A monitoring rendszer részeként a vízleeresztő műtárgyon egy korszerű csapadékradar kerül majd beüzemelésre, amely az üzemirányítási rendszer fő elemeként a jövőben a tározó biztonságos üzemeltetését szolgálja a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzésével. Idén megkezdődik a gátőrház felújítása is. 2020 évben az ütemezésnek megfelelően folytatódnak a kivitelezési munkák a vízleeresztő, és a fenékleürítő műtárgyak átépítésével.

A kivitelező az egyes projektelemek megvalósításának ütemezését a továbbiakban is úgy tervezi, hogy az ahhoz szükséges vízszintek ne okozzanak kárt a tározó horgászati célú hasznosításában.

sng5Völgyzárógát mentett oldali erősítése, lehumuszolás, szivárgó építése sng6Völgyzárógát mentett oldali erősítése sng7A fenékszigetelés bővítéséhez a fogadófelület elkészítése, a tározó nyugati oldalán sng8Fenékszigetelés építése, bentonitpaplan fektetése sng950 cm vastag kőszórás építése geotextíliára sng10Fenékszigetelés fenntartó út építése sng11Oldaltöltés vízoldali burkolatának bontása sng12Oldaltöltés lábazati borda építése sng13A keresztgát területének rendezése
Utolsó módosítás: 2021. február 23., kedd 15:53
Elérhetőség Adatkezelés Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat