A Váli-völgy vízrendezési feladatai – KEHOP-1.5.0-15-2016-00006

A projekt szempontjából lényeges társadalmi és gazdasági háttér bemutatása

A Váli-víz vízgyűjtőjén lévő valamennyi település a Közép-Dunántúli régióban, két település kivételével (Szárliget, Tarján) Fejér megyében fekszik. Jogállásukat tekintve községek, kizárólag Ercsi település városi rangú.

A térség területén 18 településen összesen 33 552 fő él[1]. A projekt által érintett területek ritkásan benépesült régiók. A területhasznosítás mindössze 5-7%-a lakott terület, legnagyobb arányban
70-80%-ban szántók, kisebb arányban erdő, rét típusúak.

A projektet megelőző időszakok fejlesztései

A Váli-víz első jókarbahelyezése 3 szakaszban történt az 1900-as években készült tervek szerint. 1954-ben a korszerű mezőgazdasági igények kielégítésére új terv készült, mely mintegy kétszeresére emelte a meder vízemésztő képességét. Az utolsó teljes körű fenntartás 1974-76 között történt.

A felső szakaszon 1986 után végeztek rendezési munkákat, amelyre azért volt szükség, mert a vízfolyás medre erősen feliszapolódott, és a jelentős bányavíz bevezetés miatt a meder nem volt képes levezetni a nagyobb vízmennyiségeket. 1988-ban került rendezésre a vízfolyás középső szakasza. A vízfolyás majdnem állandóan szinte telt mederrel vezette a vizet, mely negatívan befolyásolta a környező területek talajvízszintjét is. Jelenleg a középső mederszakasz mederrézsűi szakadópart jellegűek.

A legutóbbi vízfolyás rendezés a Duna projekt keretében történt 2012-2014 között. A megvalósuló munkálatokban a Szent László-patak bal partján és a Váli-víz mindkét partján a töltések magassági és keresztmetszeti hiányosságai kerültek megszüntetésre. A beavatkozások során rendezésre kerültek a vízoldali rézsűk, megtörtént a töltések magasítása és szélesítése, megerősítve a töltések mentett oldalát, lankásítva a rézsűket, továbbá aszfaltút létesült a töltéskoronán.

A fejlesztések szükségszerűségének ismertetése

A dombvidékre jellemző nagy intenzitású, rövid idejű csapadékok nagymértékű csepperóziót okoznak, aminek következtében a talajfelszín feliszapolódik, így a vízáteresztő képessége csökken. Ezáltal megnő a lefolyó vízmennyiség, így az erózió más formái is megjelennek a területen.
A gyorsan lefolyó víz által elragadott talajszemcsék a vízfolyás medrében ülepednek le, és az évek folyamán jelentős mértékű feliszapolódást okoznak.

A projekt elmaradása esetén Váli-víz jelenlegi állapota, valamint az elmaradó rekonstrukciók és eróziós folyamatok miatti állapot romlása következtében a mezőgazdasági területek mellett a belterületeket is veszélyeztetni fogják a dombvidéki területről levonuló – az éghajlatváltozással összefüggésben szélsőségesebbé váló – árhullámok.

A vízelvezető képesség helyreállításának érdekében szükséges egyrészt a vízfolyás medrében felhalmozódott hordalék eltávolítása (mederrendezés), másrészt a hordalék Váli-vízbe való bejutásának megakadályozása illetve a folyamat lassítása, csökkentése. Ennek érdekében a már meglévő hordalékfogó műtárgyakat kell olyan állapotba hozni, hogy funkciójukat megfelelően ellássák, illetve további hordalékfogókat kell építeni. Jelenleg a vízfolyás hossza mentén több mint 100 db kisműtárgy található, melyek funkciója és állapota nem megfelelő, ezért szükséges azok átépítése, rekonstrukciója.

Minthogy a szántóföldi művelésbe vont területek nagysága csökken, így megváltozott az a prioritási sorrend is, amely szerint a mezőgazdaság területigénye, árvizek elleni védelme feltétlenül megelőzi a vízfolyás természeti értékeinek védelmét. Ezzel összefüggésben a vízrendezések tervezésében, kivitelezésében és fenntartásában korábban követett műszaki és gazdasági alapelvek átértékelődtek. A vízszállító képesség helyreállításán túl fokozott társadalmi igény mutatkozik a meder természetes jellegének helyreállítására, ami magában foglalja a meder nyomvonalának meanderezését, a mederszelvény alakjának természeteshez közelítő kialakítását, a mederben lévő és a medret kísérő növényzet zónáinak helyreállítását. A projekt keretén belül egy olyan terület kerül kialakításra, amely a vízrendezés eszköztárának számos elemét felhasználva veszi figyelembe a vízfolyás menti települések elképzeléseit. A megvalósítás során elsődleges szempont a vízelvezetési problémák megoldása, a meder vízszállító képességének javítása, azonban a projekt nagy figyelmet fordít a vízfolyások szabályozottságának csökkentésére, a meder természetes formájának helyreállítására és a part menti növényzónák megtelepedéshez szükséges morfológiai feltételek megteremtésére, mely ökológiai és tájesztétikai szempontból is kívánatos. A projektben szintén fontos szerepet kap a fenntartó utak megfelelő nyomvonalon történő kialakítása. Társadalmi igény fogalmazódott meg a felcsúti árapasztó tározó állandó vízfelületté történő átalakítására is. A tározó állandó vízfelületté alakításához szükségesek további fejlesztések és beruházások, melyek részben a helyi önkormányzatok feladatköreit érintik.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat a Váli-völgy dombvidéki vízrendezés keretében megvalósuló fejlesztésekkel a völgyfenéki települések árvízi biztonságának növelését, a vízgyűjtő ökológiai állapotának és a vízrendszer vízkészlet-gazdálkodásának mennyiségi és minőségi értelemben vett javítását fogalmazta meg.

[1] 2016. évi KSH adat, a Támogatási Szerződésében indikátorként rögzített érték.