Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Központi telefonszám: +36 22 514 000
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

A Balaton mindenkié….

Tartalomfelelős:

2015. február 12., csütörtök 09:50

A "gondolkodásról:"

Tény az, ha az ember beavatkozik mesterségesen egy tó vízállásába, akkor biztos, hogy valamilyen érdek sérül. A Balaton partjára mi emberek települtünk jelentősebben az 1800-as évek közepétől, a déli vasút megépítése után. Azóta egyre nagyobb elvárásaink vannak a tó vízszintjével kapcsolatban.

Pedig a klímaváltozás hatásai már kisebb mértékben ma is kimérhetőek, hosszabb száraz periódusok, hevesebb esőzések. Erre próbálunk reális, megvalósítható és kivitelezhető választ adni, melynek egyik eleme a tóban való többlet tározás (magasan tartott vízszint), a másik pedig az alkalmazkodás, azaz alakítsuk át a műveinket kis vízállásesetén is használhatóvá.

Jó példa erre a Genfi tó, ahol egy éven belül is 2-4 méteres vízállásváltozás van (hóolvadás miatt), és úgy alakították ki a strandokat, kikötőket, partvédőműveket, hogy minden vízállásnál használhatók (több lépcsős). Az alkalmazkodás egy nehéz eset, főleg Magyarországon, ahol mindenki elvárja, hogy amikor nyaralni megy, akkor süssön a nap Balaton parton és a vízállás 100 cm legyen, amikor bemegy a strandon a vízbe, mint a feszített víztükrű úszómedencében. A vízleeresztésekre minden esetben akkor kerül sor a Balatonból, amikor a vízgyüjtőn is sok a víz, több esetben ez jelentős belvízzel is párosul, mint idén.

 

A tározásról:

Egy tavat (élő példa a Velencei-tó, ahol a Pátkai és Zámolyi tározó megvan), akkor lehet nagy biztonsággal, tározóval vízpótolni, ha annak legalább 1/3 részét tudjuk tározni. A Balaton esetében ez azt jelentené, hogy a Keszthelyi és a Szigligeti öböl vízmennyiségét kellene a Zala mellett tározni.

Keszthelyi es Szigligeti obolKeszthelyi és Szigligeti öböl készítette: Nagy Zoltán

 

Ha ezt a területet elkezdjük képzeletben tologatni a térképen, akkor könnyű belátni, hogy elég sok települést kellene felszámolni, utakat átépíteni ..... és ez a tározó néha tele lenne, néha teljesen leürítésre kerülne. Ekkora mezőgazdasági terület kivonása és a benne tározott vízminősége is kétségessé teszi ezt a megoldást,  na ez is az egyik oka hogy én végig elleneztem a vízpótlást más vízgyüjtőről (Dráva, Mura .....).

 

A tóból való öntözésről:

Először is a vízügyi ágazatban nincsenek tabu témák, a tóból való vízkivétel sem tartozik ebbe a körbe. A vízgazdálkodásnak mindenkor az a feladata, hogy a társadalom által felmerült igényekhez kapcsolódóan műszaki alternatívákat adjon, azok előnyeinek és hátrányainak ismertetésével, és ezt a döntéshozók elé tárja, azaz nincs öncélú vízgazdálkodás.

A mostani szezonban a Balatonból leeresztett víz mennyisége meghaladja a 600 millió m3-t, ez 15 Velencei-tó mennyisége, azaz ilyen méretű tározót nem valószínű, hogy a Sió mellett ki lehetne, illetve érdemes alakítani.

A Balatonból való öntözés a rendszerváltás előtti időkben még aránylag működött (Aligai, Kenesei főmű) de a Balatonból való összes használat 1%-át érte csak ez el (526.000 m3/év). Jelenleg már csak a Balaton-aligai főmű üzemel, az is csak max. 250.000 m3/év vízmennyiségre szóló engedéllyel rendelkezik, aminek csak a töredékét használják ki. Azaz elmondható, hogy mára az állami gazdasági földek privatizálása után a főművekhez kapcsolódó öntöző hálózatok tönkrementek, használhatatlanok, minimális az öntözés a Balatonból.

2014-ben a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium közösen végzett egy felmérést a gazdák között az öntözési igények felmérése érdekében. Az országos és a megyei adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Balaton vízgyűjtőjét messze a legalacsonyabb számú igény érkezett be, azaz a gazdálkodók nem akarnak öntözni ebben a térségben.

Jáger János Úr kezdeményezésére 2014.-ben Zánkán ebben a témában már volt egy értekezlet (gazdák, agrárkamara, civilek), ahol az érintett vízügyi igazgatóság a készletekről és a régi öntözési rendszerekről, valamint a 2014-es igényfelmérés eredményéről részletesen beszámoltak (Szfvár, Pécs). Az értekezleten a gazdák részéről nem volt hatalmas igény az öntözésre.

 

Az üdülő tó jellegről:

Minden tározó és mesterségesen szabályozott tó többcélú. Fontos azonban minden ilyen víztestnél az, hogy az elsődleges célt meghatározzuk, hiszen ennek prioritása van a többi vízhasználattal szemben.

Gondoljunk csak egy esetleges vízkorlátozásra, nem mindegy, hogy a kiadott vízhasználatokat milyen sorrendben  korlátozzuk. A Balaton esetében azt hiszem egyértelmű, hogy az elsődleges jellege az üdülőtó, azaz az üdülés érdekei a legfontosabbak. Természetesen emellett pl a vízszintszabályozásnál figyelembe kell venni az egyéb érdekeket is pl. halászat, természetvédelem, horgászat (halak ívása, invazív halak vándorlásához kapcsolódó lehalászás, hajózás, stb.)

Érdemes visszaemlékezni arra, hogy 2000-2004 között a rendkívül alacsony vízállás egyik okozójaként a sajtó akkor az ivóvízkivételeket és az öntözési vízkivételeket is hibáztatta.

Azaz nem hiszem, hogy felül kellene vizsgálni a Balaton kizárólagos üdülő jellegét, hiszen e mellett az egyéb igények is kielégíthetők, ha megfelelő társadalmi igény van rá.

 

Székesfehérvár, 2015. február 12.

 

Dr. Csonki István
igazgató

Utolsó módosítás: 2015. február 12., csütörtök 15:02
Elérhetőség Adatkezelés Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat