Válaszok olvasói levélre, téma a Tolna megyei belvízhelyzet

Néhány héttel ezelőtt, a Tolnai Népújságban megjelent belvízi helyzettel foglalkozó cikk kapcsán igazgatóságunkhoz olvasói levél érkezett, a lap szerkesztőségétől.

A tisztelt kérdező, saját megfigyelésein alapuló kérdésekre szeretne választ kapni.

Alább a bemásolt szöveg, melyet a Tolnai Népújság továbbított részünkre.

 

„A leírt helyzet nem önmagában való, hatással van az érintett vízfolyások mentén mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók gazdasági eredményeire, különösen a kisebb gazdaságok és az érintett települések életképességére. Miért van duzzasztás a Sió csatornán az árvízkapui zsilipműnél annak ellenére, hogy árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a csatornán Tolna megyében?”

 

A Sió-Árvízkapu 1968-74 között épült, ill. 1974 óta látja el a feladatát,  amely több célú. A legfontosabb, hogy a Dunán érkező árhullámokat kizárja a Sió csatornáról, az árhullám magas vízállásai ne érvényesüljenek ezáltal a Sió csatornán, ne veszélyeztesse az árvíz oly mértékben a Sió menti településeket.

Egy másik funkció az állandó üzemvízszint tartással megvalósuló Sió alsó szakaszának hajózhatósága, abból öntözés célú vízkivételezés lehetőség biztosítása, vízpótlási lehetőség a Tolnai D-i és akár az É-i holtágak felé. Ezen közös célok figyelembevételével került üzemeltetési szabályzat meghatározásra, az alapján vízjogi üzemeltetési engedély kiadva I. fokú vízügyi hatóság által Igaugatóságunk részére.

Az Sió-Árvízkapu nagyműtárgy esetében ezen dokumentációk szerinti duzzasztási üzemvízszint olyan mértékű, amely önmagában Sióagárd településig érvényesül, a település feletti szakaszon annak semmilyen hatása nem mutatkozik. Ezen vízszint az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint alatt található 3,0 m-rel.

A jelenlegi helyzetben elmondható, hogy igen I. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Sió teljes szakaszán, viszont azt az Igazgatóság nem a kialakult vízszintek miatt tartja fent - mivel azok a balatoni vízeresztés időszakában említett duzzasztási érvényesüléssel érintett szekszárdi és sióagárdi szakaszokon végig fokozat alattiak maradtak -, hanem a tartósság okán, az esetleges jelenségek megjelenése miatt. Így a kérdés szerinti duzzasztás nem hozható összefüggésbe az I. fokú árvízvédelmi készültséggel.

Sió torkolati mű - Árvizkapu Fotó: Vizy Zsigmond Dunamúzeum

„A duzzasztás mértéke novemberben 171 cm, decemberben 193 cm, szintén decemberben 171 cm, januárban 76 cm. (A felvízi vízszintet vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az ott észlelt változás a Sió-csatorna felső szakaszának vízszint-különbség változás következménye, a zsilipállás állandósága mellett. Talán hibás a zsilip, ezért nem tudták a magas vízhozamnak megfelelően állítani a zsilipkamra vízáteresztő-képességét? Amennyiben valaki áramlási tényezőkre hivatkozna, emlékeztetném, hogy a Sió-csatornán kívül számtalan vízfolyás van, amelynek ürítését nem szabályozzák zsilipművel. Ilyen többek között a Kapos is.”

 

Az olvasó által felhozott duzzasztási adatok nem önmagában duzzasztott vízszintek, hanem előző válasz értelmezésével az üzemeltetési vízszint és dunai alvíz között kialakult vízszint különbségek.

A Sió-Árvízkapunál megmutatkozó felvízi vízszintek üzemvízszintek, amelyek az érkező dunai árhullámmal érintett időszakban megemelkedtek, de azon kívül végig üzemvízszint körüli értékű. A mindenkori szabályozással lehetőség szerint áramlási problémák elkerülésével törekszik Igazgatóság a fenti sióagárdi zsilipek nyitottságát biztosítani.

 

„A következő kérdésem túlnyúlik Tolna megye határain. Az extrém csapadékos nyár ellenére a Balaton optimális szabályozási szintjének ismeretében csak 2014. szeptember 03. napján 45 napos késéssel kezdték el tó vízszintszabályozását.
Mi volt az oka a 45 napos késésnek?”

 

A rendelkezésre álló információk és a reális alternatívák ismeretében kijelenthetjük, hogy nem késve kezdtük el a vízeresztést a Balatonból. A Balaton sok éves (1924-től kezdve vannak hiteles adatok) természetes vízkészlet változása június, július, augusztus és szeptember hónapokban negatív (több a párolgás, mint a hozzáfolyás), az ebben az időszakban bekövetkező összes vízszintcsökkenés átlag értéke -13,5 cm. Azaz a nyári hónapokban a legritkább estben kerül sor vízeresztésre. A sokéves átlagtól durván eltért az időjárás 2014 nyár végén (igaz nem is volt igazi nyarunk).

Minden előrejelzés annyit ér, amennyire pontosak a bejövő adatok, ebbe a legnagyobb bizonytalanság a mi esetünkben a csapadék, aminek az előrejelzése csupán 5 napra megbízható.

A Balaton a maga 2 km3 térfogatával egy igen "tehetetlen" rendszer, hiszen a vízszint szabályozására csak a leeresztés eszköze áll rendelkezésre (érdemi tározásra a vízgyűjtőn nincs lehetőség), ami maximális zsilipnyitás esetén is csak 7 mm-t tud egy nap alatt csökkenteni. Ez az érték soha nem ennyi, hanem a hozzáfolyás csökkenti. Azaz, ha egy vízszintet be akarok állítani, akkor 2-4 hónapra előre, kell gondolkozni, amit jól csak jó előrejelzéssel lehet végrehajtani.

Hogy milyen nehéz ez a döntés arra egy példa:

2014. júliusban az OMSZ előrejelzés alapján átlagos csapadék és átlag alatti hőmérsékletű őszre kellett volna számítanunk. Ehelyett szeptemberben-októberben a sokévi csapadékátlag 200%-a hullott le. Hiába nyitottuk ki a zsilipet szeptember 3.-án, még ma is 114 cm a vízállás, miközben több mint 600 millió m3 vizet engedtünk eddig le, ami 1 méteres vízszintnek felel meg. Fontos megjegyezni azt is, hogy a napokban is két újabb árhullám vonult le a Zalán, aminek zöme jelenleg még a Kis-Balatonban tározódik (a Kis-Balaton védelmi rendszeren II. fokú belvízvédelmi készültség van jelenleg is érvényben).

A fentiek alapján egyértelműen rögzíthetjük, hogy igen szélsőséges időjárású nyár végén, őszön és télen vagyunk túl, így most utólag már könnyű azt mondani, hogy "megkésett" volt a vízeresztés megkezdése. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban megszokott havi vízállás előrejelzés helyett már tavaly ősz óta heti előrejelzések készülnek, 4 időjárási helyzetkép feltételezésével (átlagosnál szárazabb, átlagos csapadék, átlagot meghaladó csapadék, OMSZ havi előrejelzése szerint) a Balaton várható vízállására.

Amit biztosan mondhatunk, az az, hogy a lehető legnagyobb előrelátással szabályozott vízeresztéssel azt szeretnénk biztosítani, hogy a nyári szezonban a Balaton vízállása az üdülési érdekeket minél jobban kielégítse.

Tolnanémedi balpart szivattyúállás

„Az utolsó kérdéseimmel arra keresem a választ, vajon mi az oka annak, hogy Nagydorog térségében nyári aszályos időszakban a Nádor-csatorna (Sárvíz) vízszintje (a Baltihoz viszonyítva) több mint egy méterrel magasabbra mérhető mint a Sió-csatornáé?
A vízügy tervez-e valamilyen intézkedést ennek megszüntetésére a közeljövőben?”

           

A Nádor és Sió vízállása között több tényező is közre játszik, viszont az egyik, hogy a Nádor csatornán a Dalmand Zrt. öntözés célú vízkivételezéssel, vízjogi engedéllyel rendelkezik, amely vízkivételezés érdekében duzzasztással, magasabb vízszinttel vízteret hoz létre, amely akár Nagydorogig is érvényesül.

De többek között sajnálatosan az is elmondható, hogy a Nádor csatorna feliszapolódott, amely szintén közrejátszhat a jelzett vízszintek közötti szinteltérés nagyságában.

 

 

Székesfehérvár, 2015. február 12.

 

Dr. Csonki István
igazgató 

Beke Zsolt
szakaszmérnökség vezető