Tartalomfelelős: Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, osztályvezető
2022. május 05., csütörtök 15:09
Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása - KEHOP-1.3.0-15-2020-00021
A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása, amely a Gerecse hegységben, Héreg település közelében több kisebb forrás összetorkollásából ered. Hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül a Komárom-Esztergom megyei Tarján, valamint a Fejér megyei Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi települések közigazgatási területén. Befogadója Beloiannisz közelében a Váli-víz balpart 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km.
A patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. Vízgyűjtő területének vízháztartása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, amelyet a halastavak vízvisszatartó hatása némiképp módosít. A Szent László-patak teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor, ezért a vízfolyás teljes rekonstrukciója az idő közben megváltozott társadalmi igények és megnövekedett vízigény figyelembe vételével időszerűvé vált.
A feliszapolódás és a benőttség a vízfolyás egyes szakaszain jelenleg gátolja a víztest jó állapotának/potenciáljának elérését. A meder feliszapolódása általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál tapasztalható. A kisvízi mederben kialakult lágy iszap helyenként az 50-60 cm-t is eléri. Ezért a projekt keretében meder rehabilitáció történik melynek keretében a fenntartható vízgazdálkodás feltételinek biztosítása érdekében iszapoló kotrás, kotrási anyag elterítése, felületrendezés, kisvízi meder kialakítása valósul meg. A vízfolyás projekttel érintett szakaszán 21 db kisműtárgy funkciója és állapota nem megfelelő, ezért sor kerül azok rekonstrukciójára. Megfelelő műtárgy kialakítással a becsatlakozó vízfolyásokon érkező nagy mennyiségű hordalék visszatartható, ezzel lassítható a meder feliszapolódása, mely jelentősen hozzájárul a meder fenntarthatóságának biztosításához.
A mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító duzzasztók állapota leromlott, az al-, és felvízi oldalon a betonba rakott terméskő burkolatok a természeti tényezők hatására több helyen sérültek, a kövek kimozdultak, a küszöb feliszapolódott, hiányzik az életvédő korlát, továbbá a betétpallók pótlása is szükséges. A projekt keretében megvalósul a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújítása, a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálata, ezáltal javul a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. Az intézkedések hozzájárulnak a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és az újonnan jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok pedig a jövőben biztonsággal kielégíthetővé válnak.
A mederrendezést követően elengedhetetlen a medret kísérő növényzet telepítése, a vízfolyásra jellemző parti zonáció helyreállítása, amellyel csökkenthető a mezőgazdaságból származó erózió, a tápanyag és növényvédő-szer bemosódás, továbbá az eutrofizáció. A parti zonáció elősegíti a párolgás csökkentését a víztér árnyékolásával. A párolgás csökkenése, a vízkészlet megőrzése kedvező hatású a vízminőség szempontjából, főleg kisvizes időszakban.
A projektben szintén fontos szerepet kap a fenntartó utak megfelelő nyomvonalon történő kialakítása, mely történhet a meglévő depónia rendezésével, a mederből kikerülő felesleges földanyag depóniában történő elhelyezésével, szükség esetén területvásárlással, amellyel javulnak a mezőgazdasági vízszolgáltatás feltételei, a fenntartási feladatok könnyebben elvégezhetővé válnak.
Az ökológiai állapot és a meder vízszállító kapacitásának fenntartása, továbbá a mezőgazdasági vízigények kielégítése érdekében szükséges a rendszeres iszapolás és a növényzet gondozása. A fenntartási feladatok és az alkalmazható módszerek, eszközök kiválasztásánál általános követelmény az ökológiai szempontok figyelembevétele. A cél a fentieknek megfelelő rugalmas, rendszeres a spontán folyamatokat elősegítő, a minimálisan szükséges beavatkozásra törekvő fenntartási gyakorlat kialakítása.
A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű, a VKI alapelveivel is összhangban lévő üzemeltetésének, továbbá a klimatikus változások paramétereinek, várható hatásainak csökkentése érdekében szükséges aszálymonitoring állomás létesítésül a vízgyűjtő területen.
A beruházást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg.
A Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt 1,4 milliárd forint támogatási kerettel.
Támogatási szerződés hatályba lépése:
A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: 2023. március 31.
További információ: sztlaszlopatakvg.ovf.hu