Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Központi telefonszám: +36 22 514 000
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása KEHOP-1.3.0-15-2020-00021

Tartalomfelelős: Csurgai-Horváthné Kiss Henriett, osztályvezető

2022. május 05., csütörtök 15:09

Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása

KEHOP-1.3.0-15-2020-00021

 

Szent László-patak

Folytatódik a Szent László-patak rendezése a fenntartható vízgazdálkodás jegyében.

A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása. A patak a Gerecse hegységben, Héreg település közelében több kisebb forrás összetorkollásából ered. Hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül a Komárom-Esztergom megyei Tarján, valamint a Fejér megyei Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi települések közigazgatási területén.

Befogadója Beloiannisz közelében a Váli-víz balparti 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 322 km2. Északon a Duna, keleten a Benta-patak, délen és nyugaton pedig a Váli-víz és Szent László-patak betorkollása feletti vízgyűjtőterület határolja.

Domborzata az alsó szakasz felől a felső szakasz felé haladva sík vidékiből közepes lejtőbe hajló. A területre jellemző művelési ágak: szántó, gyep, halastó, szőlő és erdő. Eróziós és deflációs jelenségek főleg a felső szakaszon jelentkeznek, de hatásuk az alsó szakaszon is tapasztalható.

A Szent László-patak medre kisesésű, közepesen beágyazódott, gyorsan feliszapolódó, állandó vízmennyiséget szállító mellékággal nem rendelkezik. Jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. A vízfolyás torkolati szakasza része a 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakasznak, ezért a bp. 0+000 - 4+735 km szelvények között a dunai árhullámok visszaduzzasztó hatása ellen visszatöltésezett.

sztlaszlo1 szlaszlo2

 

A projekt szempontjából lényeges társadalmi és gazdasági háttér bemutatása

 

A projekt által érintett területek a Közép-Dunántúli régióban elhelyezkedő Fejér megyében, ezen belül a Bicskei és Ercsi kistérségben találhatók. A Bicskei kistérségén belül Csabdi, Bicske, míg Ercsi kistérségben Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi közigazgatási területén tervezettek a beavatkozások.

A projekt által érintett területek ritkásan benépesült régiók. A területhasznosítás mindössze 5-7%-a lakott terület, legnagyobb arányban 70-80%-ban szántók, kisebb arányban redő, rét típusú.

A kistérség területe kisvízfolyásokkal tagolt, enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét a mezőgazdasági hagyományoknak megfelelő búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják.

 

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése

2000. december 22-én lépett életbe az „Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK Irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról” (Víz Keretirányelv, VKI). A jogszabály alapvető jelentőségű az Európai Unió vízgazdálkodása szempontjából. A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2027-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát, és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. Az irányelv egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő.

A VKI célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlata megvalósítása. A VKI célkitűzéseinek közösségi szintű megvalósítását a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT) megfogalmazott intézkedések segítik elő. A VGT célul tűzte ki a Szent László-patak teljes hosszára vonatkozóan a jó ökológiai potenciál elérését. A „Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása” projekt megvalósításával számos, a VGT-ben előírt intézkedés hajtható végre. A projekt és egyben a VGT intézkedések megvalósítása során rendkívül hangsúlyos szerepet kap a vízfolyás ökológiai állapotának javítása: a vízszállító képesség helyreállításán túl fontos szerepet kapnak a vízjárást javító vízkészlet-szabályozást és az ökológiai kisvíz megóvását biztosító intézkedések is.

A Szent László-patak teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor.

A feliszapolódás és a benőttség a vízfolyás egyes szakaszain jelenleg gátolja a víztest jó állapotának/potenciáljának elérését. A meder feliszapolódása általában a duzzasztó műtárgyak felvízi szakaszán és a hidaknál tapasztalható. A kisvízi mederben kialakult lágy iszap helyenként az 50-60 cm-t is eléri. Ezért a projekt keretében meder rehabilitáció történik, melynek keretében a fenntartható vízgazdálkodás feltételinek biztosítása érdekében iszapoló kotrás, kotrási anyag elterítése, felületrendezés, kisvízi meder kialakítása valósul meg. Az intézkedés célja a vízfolyás szabályozottságának csökkentése, a vízkészlet-szabályozási problémák megoldása.

A vízfolyás projekttel érintett szakaszán 21 db kisműtárgy található, melyek funkciója és állapota nem megfelelő, ezért szükséges azok átépítése, rekonstrukciója (tisztítása, javítása, cseréje, a mellékágak torkolatánál átjáró műtárgyak építése). Megfelelő műtárgy kialakítással a becsatlakozó vízfolyásokon érkező nagy mennyiségű hordalék visszatartható, ezzel lassítható a meder feliszapolódása, mely jelentősen hozzájárul a meder fenntarthatóságának biztosításához.

A mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító duzzasztók állapota leromlott, az al-, és felvízi oldalon a betonba rakott terméskő burkolatok a természeti tényezők hatására több helyen sérültek, a kövek kimozdultak, a küszöb feliszapolódott, hiányzik az életvédő korlát, továbbá a betétpallók pótlása is szükséges. A projekt keretében megvalósul a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújítása, a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálata, ezáltal javul a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. Az intézkedések hozzájárulnak a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és az újonnan jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok pedig a jövőben biztonsággal kielégíthetővé válnak.

A mederrendezést követően elengedhetetlen a medret kísérő növényzet telepítése, a vízfolyásra jellemző parti zonáció helyreállítása, amellyel csökkenthető a mezőgazdaságból származó erózió, a tápanyag és növényvédő-szer bemosódás, továbbá az eutrofizáció. A parti zonáció elősegíti a párolgás csökkentését a víztér árnyékolásával. A párolgás csökkenése, a vízkészlet megőrzése kedvező hatású a vízminőség szempontjából, főleg kisvizes időszakban.

A projektben szintén fontos szerepet kapnak a fenntartó utak, amellyel javulnak a mezőgazdasági vízszolgáltatás feltételei, a fenntartási feladatok könnyebben elvégezhetővé válnak. A mederkorrekció során kikerülő anyag szolgál alapanyagul egy rendezett depónia kialakításához, melyre jó minőségű stabilizált fenntartó út épül mintegy 10,5 km hosszan, váltakozó partoldalon. További kb. 2 km hosszon a meglévő fenntartóút rendezésre kerül.

Az ökológiai állapot és a meder vízszállító kapacitásának fenntartása, továbbá a mezőgazdasági vízigények kielégítése érdekében szükséges a rendszeres iszapolás és a növényzet gondozása. A fenntartási feladatok és az alkalmazható módszerek, eszközök kiválasztásánál általános követelmény az ökológiai szempontok figyelembevétele. A cél a fentieknek megfelelő rugalmas, rendszeres a spontán folyamatokat elősegítő, a minimálisan szükséges beavatkozásra törekvő fenntartási gyakorlat kialakítása.

A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű, a VKI alapelveivel is összhangban lévő üzemeltetésének, továbbá a klimatikus változások paramétereinek megismerése, várható hatásainak csökkentése érdekében aszálymonitoring állomás létesül a vízgyűjtő területen.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2020. évre szóló fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.29.) Korm. határozat a KEHOP-1.3.0 felhívás 48e. sorszám alatt nevesíti „A Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása” elnevezésű projektet bruttó 1,4 Mrd Ft keretösszeggel. A kormányhatározat a projekt megvalósításával szembeni szakmai elvárásként az alábbiakat fogalmazta meg: A projekt kitűzött célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését. A tervezett intézkedések révén nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások. A projekt keretében megvalósuló beruházások hozzájárulnak az EU Víz Keretirányelv szerinti jó állapotú víztestek arányának növekedéséhez is.

 

A projekt célja

az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében történő vízgazdálkodás helyzetének javítása; a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése; a természetes vízkészletek hasznosíthatóságának növelése; a környezeti értékek védelme, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése, a bel-, és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztésével.

A projekt céljának elérése érdekében 2 fő projektelem megvalósítása szükséges:

Vízelvezetési projektelem

A vízelvezetési projektelem a következő munkákat foglalja magába:

Mederrendezés a vízfolyás Ercsi-Martonvásár közötti szakaszán (4+773 km – 16+404 km szelvények között) Fenntartó sávok állapotának javítása, illetve kialakítása (4+773 km – 17+278 km szelvények között) Műtárgy rekonstrukció, műtárgyépítés: áteresz, vízkormányzó műtárgy (zsilip, osztómű), duzzasztó, oldalműtárgy Növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása

 

Vízkormányzási projektelem

A vízkormányzási projektelem a következő munkákat foglalja magába:

Martonvásár (Tordas) 19+700 km szelvényben osztómű felújítás Gyúró 24+650 km szelvényben kisvízi mederduzzasztó építése Vízhiány monitoring állomás létesítése

 

A fenti munkákhoz kapcsolódóan szükséges fenntartó eszközök is beszerzésre kerülnek a projekt keretében.

sztlaszlo3

A vízelvezetési projektelem célja

A mederrendezés projektelem

A vízfolyás több szakaszát nád nőtte be és a meder is feliszapolódott. Ezen szakaszok rendezésével a vízminőség javítása, és a vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése érhető el. A vízfolyás medrének átalakítása, kotrása elengedhetetlenül szükséges a felújtani, illetve megépíteni tervezett műtárgyak átépítéséhez, mivel a műtárgyak méretei, csatlakozó szintjei a tervezett meder paraméterekhez kerülnek kialakításra. Ha a műtárgyak megépítése és átépítése megtörténne, de a mederparaméterek nem kerülnének összehangolásra a műtárgyak paramétereivel, akkor azzal a jelenlegi medergeometria és ezáltal a vízkészlet-szabályozás komoly veszélybe kerülne. A mederrendezési munkák nélkül a műtárgyak átépítése a jelenlegi mederállapotokat tovább rontaná, és a mezőgazdasági vízszolgáltatásban fennakadásokat okozna. A meder rendezése ezzel együtt hozzájárul a vízfolyás természetes jellegének helyreállításához, a védett természeti értékek, élőhelyek, állatfajok védelmére kijelölt területek fennmaradásához. Megvalósul és erősödik a Váli-völgy „zöldfolyosó” jellege, a vízgyűjtő környezeti állapota javul.

sztlaszlo4

Folyamatban a mederrendezés - László-pusztai tározó, árapasztó csatorna és leeresztő csatorna torkolata

 

A fenntartó utak létesítése projektelem

A fenntartó utak és sávok állapotának javítása után a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó fenntartási feladatok könnyebben elvégezhetők. A betározott édesvíz készlettel a vízhasználatok nagyobb biztonsággal elégíthetők ki, a szükséges vízkészlet-szabályozás – mind mennyiségi, mind minőségi értelemben – nagyobb rugalmassággal végezhető.

sztlaszlo5

Fenntartóút a Szent László-patak mentén Ráckeresztúr közelében

 

Műtárgy rekonstrukció, műtárgy átépítés projektelem

A mederben lévő duzzasztók és zsilipek, illetve a vízfolyás mentén található műtárgyak rekonstrukciója elősegíti a térségi vízvisszatartás műszaki feltételeinek javítását, a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának növelését, a jelenlegi és az újabb vízigények kielégítésének műszaki feltételeit javítva elősegíti a klímavédelem szempontjainak érvényesülését.

sztlaszlo6

Elmozdult, hiányos kőburkolat

 

Növényzet telepítés, parti zonáció helyreállítás projektelem

A medret kísérő növényzet telepítésével javul a vízfolyás környezeti állapota, teljesíthetők a VGT-ben megfogalmazott környezeti célkitűzések, továbbá erősödik a vízfolyásvölgy „zöldfolyosó” jellege.

 

A vízkormányzási projektelemek célja

1. Martonvásár (Tordas) 19+700 km szelvényben osztómű felújítás

Az osztómű felújításával biztosítható a műtárgy rendeltetésszerű működése a mezőgazdasági vízszolgáltatás érdekében.

 

2. Gyúró 24+650 km szelvényben kisvízi mederduzzasztó építése

A műtárgy megfelelő műszaki állapota szükséges a vízvisszatartás és a vízszolgáltatás biztosítása érdekében.

 

Monitoring rendszer fejlesztés projektelem

Vízhiány monitoring állomás létesítése tervezett Ráckeresztúron. A monitoring állomás a meteorológiai paramétereken túl, több mélységben mért talajnedvesség adatokat is szolgáltat, ezzel jelentősen segítve a vízgazdálkodást és vízhiány kezelést. A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű, a projekt célkitűzéseivel is összhangban lévő üzemeltetésének, a klimatikus változások paramétereinek nyomon-követése és kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében szükséges a monitoring rendszer fejlesztése.

 

Az eszközbeszerzés projektelem célja

A projekt megvalósulását követően a fenntartási munkák elvégzéséhez megfelelő eszközök beszerzése szükséges. A projekt megvalósulásával elért fenntartható vízminőség ezáltal hosszútávon biztosítható.

 

A projekt várható számszerűsíthető eredményei

Vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett terület nagysága: 18 902 ha Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító műtárgyak rekonstrukciója: 3 db Új vízkivételi műtárgy létesítése: 1 db A meder rehabilitáció hatására a vízelvezető képesség javítása: 11,631 km Vízhiány monitoring állomás létesítése: 1 db

 

A projekt várható, nem számszerűsíthető eredményei

javul a vízfolyás vízminősége, ökológiai állapota (mederrendezés, növényzettelepítés, parti zonáció helyreállítása révén) javul a vízfolyás vízelvezető képessége (mederrendezés, műtárgy építés és rekonstrukció révén) javul a térség fenntartható és kiegyensúlyozott vízkészletgazdálkodása (mederrendezés, műtárgy építés és rekonstrukció révén) javuló vízvisszatartás, a vizek hiányából származó kedvezőtlen hatások mérséklése (mederrendezés, műtárgy építés és rekonstrukció, monitoring révén) javulnak a fenntartható és kiegyensúlyozott vízkészletszabályozás feltételei a vízszintszabályozó és vízkormányzó műtárgyak építése és rekonstrukciója által növekszik a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonsága a duzzasztók, zsilipek építése, illetve rekonstrukciója által javul a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének lehetősége a duzzasztók és vízkormányzó műtárgyak építése, illetve rekonstrukciója által javul a természetes vízkészletek hasznosíthatósága a vízvisszatartás létesítményeinek üzembiztos működése által a beavatkozások elősegítik a klímavédelem szempontjainak érvényesülését

A Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása projekt a 1084/2016. (II.29.) kormányhatározat 2. számú mellékletének 48e. sorszám alatt 1 400 000 000 forint támogatási kerettel nevesített kiemelt projekt.

További információk a projekt honlapján: http://sztlaszlopatakvg.ovf.hu/

Utolsó módosítás: 2022. május 09., hétfő 10:07
Elérhetőség Adatkezelés Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat